Hírek„Siófok? Az nem is Magyarország!”

2022.11.19. 16:16

700 oldal, 300 kép. A Siófok, 20. századi történetek című helytörténeti kötet bemutatóján jártunk a könyvtárban. 

Siófok? Az nem is Magyarország! Gréczi Emőke egy nem siófoki ismerőse mondta ezt valamikor a 80-as években a MúzeumCafé folyóirat mai főszerkesztőjének, aki nyaranta a Batthyány utcából ha akarta, ha nem, végighallgatta a szabadtéri teljes repertoárját, és a friss Siófok-történeti kiadványban a városról mint szórakoztatópari fellegvárról írt. Ami egyáltalán nem új keletű, sőt, mondhatni történelmi hagyomány Siófok esetében, hiszen már a századfordulón is volt vigalmi negyed, a Színházi Élet című pletykalap évszázada külön siófoki szerkesztőséget hozott létre a nyárra, hogy első kézből tudósíthassa olvasóit: mit játszik a cigányzenekar a kaszinóban, ki sült már le barnára a pesti színészek, politikusok, bank- és gyárigazgatók közül. „S hogy Siófok nem is Magyarország? Volt benne valami, hiszen valutáért vettük a Balaton-parton a nutellát” – jegyezte meg a szociológus a könyvbemutatón. Melyen a szintén siófoki gyökerű szerkesztő, Bognár Zoltán történész is azon a véleményen volt, hogy Siófok különleges város, az érdeklődés iránta minimum országos, éppen ezért nem csak helyi, hanem budapesti bemutatót is szervezett kiadványának. Ő maga egyébként nem éppen könnyed témákkal jelentkezik, hiszen 1919 és 1956 siófoki eseményeit járta körül. Ahogy mondta, „az 1919-es mártírok ügyében nem sikerült megtalálnom az igazságot, az ellentmondó források erre nem alkalmasak, de talán némi adalékot hozzátettem ahhoz, amit eddig hallani-olvasni lehetett erről az időszakról. Mint ahogy 1956 helyi történetét is talán gazdagítani tudtam a siófoki „láthatatlanokéval”, akik az endrédi erdőbe vonultak ellenállni a szovjet csapatok bevonulása után.”

Somogyi Erika helyi tanár a lassanként eltűnő régi siófoki villák történetét igyekszik megőrizni, a kötetben a Siklós-panzióét járja körül; Siklós Zsigmond volt anno a siófoki kaszinó igazgatója és a korabeli sajtó Al Caponénak is emlegette…

Szörényi Levente női ruhában vonult végig a sétányon, Zalatnay Cinit megbüntették, amiért egy ízben nem volt hajlandó énekelni a legendás Beloiannisz zenés sétahajón… Részletek a könyvben, melynek bemutatóján az egyik legfontosabb mondatot Bognár Zoltántól hallottuk, kérdés formájában: Siófok története hogyan lehetne része a felnövő helyi generációk oktatásának?

F. I.


Képek a könyvbemutatóról a Siófoki Hírek Facebook-oldalán:



...


Korábban írtuk:


 Tudta, hogy 52 tagú volt a második világháború utáni első siófoki képviselő-testület? Vagy hogy 1985. október 23-án a Petőfi sétányon valaki (a hatóságok nem tudtak a nyomára bukkanni) falragaszokkal emlékeztetett az 1956-os forradalom 29. évfordulójára?

Az 1989-es várostörténeti tanulmányok után 33 évvel jelent meg újra helytörténeti tanulmánykötet Siófokról, egészen pontosan a 20. századi Siófokról. A korábbi várostörténettel ellentétben ez jóval kevésbé tudományos mű, mindenkinek szól, akit érdekel valamennyire Siófok történelme. A címe is szándékosan nem tudományos: Siófok, 20. századi történetek. Szerkesztője és egyik szerzője az ötletgazda, Bognár Zoltán történész.

„Történészként végeztem Pécsen és a szakdolgozatomat is siófoki témából írtam: a siófoki politikai elit változásai 1943 és 49 között – mondta a Siófoki Híreknek Bognár Zoltán. – Siófokon nőttem fel, itt jártam iskolába, gimnáziumba, szüleim ma is itt élnek. A történészség számomra mára szabadidős érdeklődésnek maradt meg, mivelhogy a munkám az informatikához kötődik. Hosszú évek kutató- és gyűjtőmunkája alapozta meg a kötetet, a pandémia időszaka alatt álltak össze könyvvé ezek az írások. De szerzőtársakat is kerestem, helyieket és nem helybélieket, akik foglalkoztak valamilyen formában Siófok 20. századi történetével, hogy e téma minél több oldalról legyen körüljárva.”

A szerkesztő-szerző szerinte ennek a vaskos könyvnek minden siófoki lokálpatrióta könyvespolcán a helye.

...

Néhány fejezetcím:

Siófok területi terjeszkedése a 20. században; A város mint vigalmi negyed; A fürdőélet kezdeteitől a modern fürdőig; Mozaikok a siófoki színjátszás történetéből; Adalékok Siófok 1919-es történetéhez; Egy forradalom hullámai a Balaton partján; Siófok, a szocialista szórakoztatás fellegvára; Rendszerváltoztatás Siófokon.