HírekSió-Fok, a Balaton fenekéről kiemelkedett település

2020.02.07. 11:52

Faragó Sándor szerint a legendás Atlantisz ellentéte, hiszen a magyar tenger fenekéről emelkedett ki, és egyáltalán nem legenda, hanem valóság...

Siófok új térképének elkészítése közben 1978-ban fedezte fel a geográfus az ősi Fok folyó

medrét. „Sokan mondják a Fokot a mai Sió elődjének, tévesen, hiszen semmi köze a később
kiásott csatornához.” Az Ős-Balaton vizét levezető folyót ha a mai térképekre rajzolnánk, akkor
a Marosi út felől érkezvén, a Csicsali-vasúton és az M7-esen át keresztezné a Siót, s folyna
tovább Siójut, Balatonszabadi irányában.

Turzásgátra épült
„A Balaton csak a szabályozás elkészülte, 1863 óta olyan, amilyennek ma ismerjük, előtte 3
méterrel magasabb volt a víztükre – magyarázza a városnapi kitüntetett. – A vízállás állandóan
és durván változott, az időjárás függvényében. Az évszázadok során az északi szél a
hullámokkal a déli partra hozta a homokot, itt homokpadokat, turzásokat épített. De ugyanez az
északi szél a nádból eldugulást okozó úszó szigeteket is épített a déli parton, ami egyre töltötte
a Fok folyó tölcsértorkolatát. Az így kialakult 4,5 kilométer hosszú turzásgátra épült Siófok. A
4,5 kilométernyi tölcsértorkolat a mai szabadifürdői vasútállomástól a granáriumig tartott. A
település kialakulásának folyamata országos szinten is egyedi, ezt bátran mondhatom, hiszen
topográfusként számos település térképét készítettem el.”

Bazilika a mai Sziget-dűlő tetején

Sem az ős-Balaton partvonala, sem a vízszintje nem volt azonos a maival, így a vízből
kiemelkedő magaslatokon – amikor még híre-hamva sem volt a turzásgátnak – 3 település
alakult ki a mai Siófok területén; a legkisebb, Holovogy (később Kiralturki) a mai Árpád utcától
nyugatra. A szigeti szőlőhegy területén Lusta falu, a mai ipartelep legmagasabb részén Fok
falu. Lusta faluban, a mai Sziget-dűlő területén állt a Szent Péter és Pál Bazilika Faragó Sándor
szerint (ma az M7-es szeli át a magaslat gerincét), ezt sem fogadja el minden helytörténész,
pedig a geográfus fejből idézi II. András király 1211-es adományleveléből azt a részt, ahol a
templomról ír.”

Faragó Sándor a 2019. novemberi városnapon Siófokért Érem kitüntetésben részesült. A teljes cikk a januári Siófoki Hírekben olvasható.

F. I.