HírekIsten tekintetét a Balaton felé veti

2022.08.04. 09:49

Több mint 30 éve ápolja Makovecz Imre örökségét a siófoki evangélikus közösség.

Templomukat 32, a parókiát 30 éve szentelték fel a siófoki evangélikusok, lelkészük, Lampért Gábor pedig 20 éve szolgálja a helyi közösséget.

– Hogyan kötődik Siófokhoz? – kérdeztük a lelkésztől.

– 2002 tavaszán a gyülekezet meghallgatott és megválasztott lelkészének, így idén nyáron 20 éve, hogy Siófokra költöztünk feleségemmel. Korábban a várpalotai gyülekezetben segédlelkészként, valamint a tési evangélikus gyülekezetben helyettes lelkészként szolgáltam. Siófokon nemcsak az evangélikus testvérekkel jó a kapcsolat, hanem a többi felekezettel is van valódi, nemcsak szavakban és egyes alkalmakban megnyilvánuló ökumenikus kapcsolat. A helyi gyülekezetek lelkészei és tagjai is közvetlenek, nyitottak, a közös alkalmak a megélt közösségünk kifejeződései.

Szórványközpont

– Hogyan épül fel a siófoki evangélikus közösség?

– A siófoki evangélikus gyülekezet egy szórványközpont, ez azt jelenti, hogy a szó minden értelmében gyülekezeti infrastruktúra csak Siófokon van, ehhez egyedüliként kapcsolódik Zamárdiban egy kis imaházunk. A gyülekezet egyetlen centruma a siófoki anyagyülekezeti tér a templommal, gyülekezeti házzal, viszont egy nagy körzetet lát el Balatonföldvártól Balatonkeneséig és a déli irányban Nagyberényig. Ez a terület sokkal inkább a katolikus és református közösségektől meghatározott vidék, ennek következménye, hogy kevés olyan gyülekezetünk van, ami ilyen értelemben önálló lenne.

– Milyennek látja a helyi evangélikus gyülekezetet?

– Az utolsó megtartott népszámlálás szerint 1000-nél is többen élnek a hozzánk tartozó területen, de valójában a siófoki evangélikus egyházközséget 200-nál is kevesebb evangélikus testvér tartja fenn, akik aktív tagjai, adakozással fenntartói a gyülekezetnek. A városra jellemző, hogy a nyári időszakban megnövekszik a lakosságszám, és ilyenkor nemcsak a nyaralók, hanem a hívők száma is gyarapszik. Az alkalmi nyaralókon túl a hosszú időt itt töltötteken át sokan vagyunk nyáron, ilyenkor kibővül a közösség. Az általam ismert utolsó népszámlálási adatokra utalva, úgy tudom, az evangélikus korfa volt a legöregebb, ez nyilván bizonyos szempontból nálunk is igaz. Sok az idős testvér, de azért fiatalok is vannak. A Siófoki Élő Kövek Egyesületet például a gyülekezet fiatal felnőttjei alapították több mint 20 éve, fő célkitűzésük, hogy a gyülekezet életét közösségi alkalmak szervezésében segítik.

Milyen programokkal tartják fenn a fiatalok érdeklődését?

– Gyülekezetünk is részt vesz az iskolai hitoktatásban, mivel ilyen nagy a terület, ezért nyolc iskolában hitoktatunk. Ennek következtében mindig is voltak gyerekek a gyülekezet tagjai között, és az iskolákon keresztül is vannak családok, akikkel tudjuk tartani a kapcsolatot. Az iskolai hitoktatáson kívül a templomi hitoktatást szoktunk szervezni, de ez a járvány óta még nem indult újra. A gyerekek nyári táborát viszont minden nyáron meg tudtuk tartani, amikor szigorúbb előírások voltak, akkor természetesen azokat figyelembe véve. A nyári táborok nagyon fontosak a gyerekeknek is és nekünk is. Az egyik korosztály a hatodikosokig bezárólag, velük Fülén táboroztunk idén is, a nagyobbakkal, hetediktől felfelé, a Bakony legmagasabb fennsíkján található kis településen, a tési evangélikus parókián jártunk. Táboraink elsősorban a hittanos témákra épülnek, a lelki tartalom a meghatározó, de ugyanakkor a pihenésről és a változatos programokról is szólnak.

A nyár a siófoki evangélikus közösség életében két fontos évfordulót is tartogatott. Melyek ezek az alkalmak?

– Június végén a templomszentelési hálaadás kapcsán általában kisebb szabadtéri vendégséget rendezünk a templom előtti Oulu parkban. Idén június utolsó vasárnapján tartottunk egy ünnepséget összekapcsolva a tanévzárási hálaadással. A siófoki evangélikus templomunk építésének története ugyanis a szocialista ’80-as évek közepén kezdődött, amikor a 10 éves Siófok-Oulu testvérvárosi kapcsolatok hatására felmerült – hisszük, Isten lelkétől eredően – az inspiráció, hogy valami módon segítséget adjon a város a helyi kis evangélikus közösségnek. Ez a templom építésére szolgáló telek átadásában vált valóra. Ennek a tervezője lett Makovecz Imre, aki templomunkat 1986-ban tervezte meg. Az alapkő ünnepélyes letétele 1987. augusztus 15-én történt meg. A templom ünnepélyes felszentelése 1990. június 30-án, nagy érdeklődés és az ország különböző vidékeiről érkezett sok busznyi vendég jelenlétében, a helyi lelkészek és a felszentelő püspök, dr. Harmati Béla püspök mellett a finn testvérvárosunk dómtemplomi gyülekezete vezető esperes lelkésze, Arvi Seppänen közreműködő szolgálatával valósult meg. A templom mögött található parókia ezután épült fel, és két évvel később, 1992. június 27-én szentelte fel a gyülekezet. A templom és a parókia felavatásának szolgálatát egyaránt dr. Harmati Béla püspök végezte.

Marci bácsi meggyőzte az építészt

Hogyan fűződött össze Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész és Józsa Márton, a templomépítő lelkész története?

– A Siófok-Oulu testvérkapcsolat a városok között jött létre a ’70-es évek közepén, majd a tízéves évforduló kapcsán merült fel az akkori tanácselnökben az a gondolat, hogy tegyenek valamit a siófoki evangélikusokért, így megkeresték a gyülekezetet. Az akkor segédlelkészként szolgáló Fabiny Tamás (jelenleg a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke – a szerk.) fogalmazta meg a gyülekezet leghőbb vágyát, hogy templomot építsen, ehhez a város telket kínált. A szervezést Józsa Márton vitte tovább, akinek a neve összeforrt a templomépítés szolgálatával. A lelkész nagy odaadással mindent megmozgatott, hogy ez a templom megépüljön. A városvezetés részéről felmerült, hogy szerezze meg Makovecz Imrét a templom tervezőjének. Az építész ezt a felkérést többször is visszautasította, mondván, amilyen kicsi a közösség, úgyse tudja megépíteni ez a gyülekezet, mindegy mit tervez. Marci bácsi viszont addig hívogatta az építész irodát, amíg az egyik építész asszony úgy vette fel a telefont, hogy Erős vár a mi Istenünk (az evangélikusok jelmondata, köszöntése). Megegyeztek, hogy egy alkalommal, amikor Makovecz Imrének erre fele van dolga, megállnak, és így személyesen is találkozhattak. A tervezőt ekkor sem sikerült meggyőzni, ám Marci bácsi az elköszönő Makovecz Imre után szólt és a lelkészi és az építészeti hivatás hasonlóságairól, az inspirációról kezdett el beszélni, ami nélkül sem jó prédikációt, sem jó templomot nem lehet alkotni. Ez annyira meglepte a híres építészt, hogy végül két hét alatt elkészítette a templom látványterveit. Volt Marci bácsinak egy szófordulata, a lelkész igehirdetési készüléséről és arról, hogy előfordul, hogy nem jön az ihlet, de aztán egyszer csak villámlik, és minden a helyére kerül. Állítólag a telefonhívás is úgy zajlott a lelkész és az építész között, hogy csörgött a telefon a parókián, Marci bácsi felvette és Makovecz Imre csak annyit mondott, villámlott, majd elküldte a terveket. Így indult el a megvalósulás útján a templom.

– Honnan érkezett ez a bizonyos „villám”?

– Ez volt az első templom, amit Makovecz Imre tervezett, és az építész arra a kérdésre kereste a választ, mitől szent egy hely. Gondolhatja e azt az építész, hogy amit ő tervez, az egy szent hely? Nem az volt Makovecz Imre kérdése, hogy vajon a gyülekezet felszenteli e ezt a helyet, ezt lehetett tudni, hogy így lesz, hanem, hogy vajon az Úristen a maga szeretetével megjelenik e itt. A választ a Bibliában találta meg, egészen pontosan Jákób híres álma ihlette meg a mennyig érő létráról és angyalokról, mely élmény hatására, Isten megtapasztalásából Jákób megfogalmazza: bizonyára szent ez a hely csak én nem tudtam róla, pedig ez az Isten háza és a menny kapuja. Tehát nem biztos, hogy azzal mi tisztában vagyunk, hogy egy hely mitől szent, de egy dolgot lehet tudni, ha ott az Isten megszólít és megáld, akkor az egy szent hely. Jákób álma a tervezés során is ihletet adott Makovecznek.

Biblikus kompozíció

Milyen bibliai szimbólumokat rejt a templom?

– Makovecz a homlokzaton szempár-szerűen kialakított ablakok köré angyalszárnyakat tervezett, a szempár az Isten házat betöltő lelkének kitekintését szimbolizálja, Isten tekintetét a Balaton felé veti és szimbolikusan mindazokra, akik itt élnek és ide érkeznek. Az angyalszárnyak az őrangyalságra és a szentlélekre egyaránt utalnak. Az ablakokat megkerülő földig futó szimmetrikus dísz pedig egy pásztorbot, Krisztus szimbólum. Ez így együtt Pál apostol üzenetét fogalmazza meg, Isten világát, az ő tekintetét, jelenlétét, angyalait és a mi világunkat Krisztus kapcsolja össze. Igazi biblikus kompozíció. A tornyunk másképp összetett és szép szimbólumokban gazdag, nemcsak Krisztus feltámadását hirdető kereszt látható a csúcson, hanem a tetősisak és a kereszt között van egy csúcsdísz, ami egy rügyező életfát ábrázol, mely utal az ősmagyarság életfa motívumára, és arra, hogy Krisztus keresztjének örömhíréből új élet terem. Az életfa motívumát megszólaltató rügyek a templom belső terében is megjelennek. Az oltártérben is megjelenik a bibliai történet: a két oldali oszlopfák összeérése és köztük az ablak a menny kapuját szimbolizálja. A kapun van egy négy fokos lépcsőforma, ami Jákób létráját, a mennyei lépcsőt ábrázolja, aminek a tetején ott van Péterfy László feltámadott Krisztust ábrázoló szobra. Az Isten háza, a menny kapuja és az áldást adó Krisztus az oltártér kompozíciója. A templomtető formája hajóforma, a Balaton-partra épített templomként, ősi fatemplomformaként, az egyház és a gyülekezet küldetésének szimbólumaként jelenik meg.

Hogyan kapcsolja össze a magyar és a finn evangélikus közösséget a templom?

– A templom építési anyaga finn vörösfenyő, amit az oului testvérek adománygyűjtő szervezőmunkája nyomán kapott ajándékba a gyülekezet. Ez lett a válasz Makovecz Imre jogos felvetésére, hogy ezt a templomot ez a kis gyülekezet önerőből nem tudja megépíteni. Ez így is volt, de a finn testvérek csodálatos jóindulata, adakozó szeretete többszörösen is megnyilvánult. Nemcsak a templomra, hanem a későbbi parókiára is gondolva küldték el a faanyagot, és a templom belső berendezését.

Hogyan őrzi a helyi közösség Makovecz örökségét?

– 2016-ban zajlott egy nagyobb felújítás, a templom és a parókia ablakainak hővédő, többrétegű üvegezése valósult meg, elektromos padfűtés került beépítésre a templomban, megtörtént a parókia fűtésmodernizációja, a kapuk tartóoszlopai ki lettek cserélve, ezúttal magyarországi vörösfenyőre. A 2017-es Makovecz-építettörökség-védelmi program keretében kapott a gyülekezet támogatást a templom állagmegóvására. Az elmúlt évek során a templom padlófűtéséhez egy megújuló energiával működő fűtéstechnológia és új padlófűtés került kiépítésre, a templom szerkezetét tartó oszlopokat is megerősítették. Ezáltal a teljes évben használható.

...

Idén újra jönnek a finn barátok

l978-ban alakult a Siófoki Magyar-Finn Baráti Kör, mely azóta is folyamatosan működik. Célja a magyar-finn barátság ápolása, különös tekintettel Siófok első testvérvárosával, Ouluval való mind szélesebb körű kapcsolatra, valamint, hogy minél szélesebb ismereteket szerezzen és nyújtson Finnországról, a finn életről, mindennapokról. Elnöksége jelenleg 3 tagból áll, Vojtkó Pál gazdasági vezető, Bernhardt-Jankó Mariann titkár, és Henczné Honvári Judit elnök alkotják. Mindenkori tiszteletbeli elnökük Hortobágyi Józsefné Ildikó, aki 1988-tól a mai napig aktívan és elkötelezetten vesz részt a baráti kör életében. Míg a kezdeti években 45-50 tagja volt a társaságnak, jelenleg alig több, mint 20 fő, és inkább az idősebb korosztály jellemzi, de minden jelentkezőt szívesen fogadnak. Az országban működő finn baráti körök esetében ugyanis mindenütt komoly kérdést vet fel a tagság „elöregedése”. A tagok szinte mindegyike rendelkezik finn kapcsolattal, baráttal, és rendszeresen találkoznak egymással általában egyénileg szervezett utazások alkalmával. A közhasznú civil szervezetként működő egyesület tevékenységi köre nem változott a kezdetektől fogva. A társaság a maga szervezeti eszközeivel elősegíti azt, hogy minél élénkebb ifjúsági, kulturális és sportkapcsolat alakuljon ki testvérvárosunkkal. „Különösen ösztönözzük és támogatjuk mindkét oldalon a személyes és családi kapcsolatok kialakulását, egyéni és csoportos csereutazások megszervezését. Kapcsolatot tartunk a külső szervekkel, hatóságokkal, helyi önkormányzattal, a Magyar-Finn Társasággal és annak tagszervezeteivel, a budapesti finn nagykövetséggel, és legfőképp az oului testvérszervezettel” – mondta a Siófoki Magyar-Finn Baráti Kör elnöke, Henczné Honvári Judit. A siófoki evangélikus templom megépülése és felszentelése után rendszeresen a templom közösségi termében tartották összejöveteleiket, ünnepségeiket, fogadták, és fogadják a mai napig is a finn vendégeket. „A Covid-időszak alatt a látogatások száma szinte nullára csökkent, de az idei év szeptemberében már érkeznek finn barátaink, akikkel látogatást fogunk tenni az evangélikus közösségnél, hiszen a csodálatos templom látványa nem csak az újonnan érkezőknek, de azoknak is nagy élmény újra és újra, akik már sokadik alkalommal látogatnak el hozzánk – és nagy örömünkre vannak ilyen barátaink is” – így a baráti kör elnöke. 2018-ban, Siófok várossá válásának 50. évfordulóján ünnepelték a Siófoki Magyar-Finn Baráti Kör fennállásának 40., valamint a Finn Függetlenség 100 éves évfordulóját is együtt, a város vezetésével Ouluban.

Milei Barbara