HírekArs Sacra Fesztivál a Fájdalmas Anya ünnepén

2020.09.17. 15:08

A Balatonkiliti Szent Kilit Római Katolikus Templomban megrendezett szakrális jellegű műsor idei díszvendégeként Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát tartott előadást.

Az európai hírű Ars Sacra Fesztivál keretében tizedik alkalommal került sor a Nyitott templomok fesztiváljára szeptember 15-én, a Fájdalmas Anya ünnepén.

„Azért tartom fontosnak ezt az eseményt, mert így kicsit közelebb tudunk kerülni az emberekhez. Itt kultúra, spiritualitás, zene, vers, a Szentírásból vett gondolatok váltakoznak, és talán olyan emberek is eljönnek, akik egy Szentmisére, vagy egy Istentiszteletre nem mennének el. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus az Ars Sacra Fesztivál mottójaként a „Minden forrásom belőled fakad!” idézetet választotta a 87. zsoltárból. Az életünknek egy erős alapkőre van szüksége, egy vonatkoztatási rendszerre, amire támaszkodhatunk. Az életünknek van forrása, ami nem apad ki, ami táplál, és ez az alapkő a hit.” – vallja Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát, aki a Fájdalmas Anya ünnepének üzenetéről is beszélt előadása során a templomban összegyűlteknek.

Az idei esemény kicsit szűkebb körben zajlott, az estet megnyitó Bicsár László plébános és Hortobágyi T. Cirill főapát ugyan az ambó mögött tartotta meg beszédét, de a zenei előadók a karzaton foglaltak helyet, és a verseket vetítés formájában hallgathatták meg a hívők. A templomba belépve mindenki szigorúan betartotta a kézfertőtlenítést és a maszk viselését, és a rendezvény szervezői köszönetet mondtak mindazoknak, akik a vírushelyzetben helytálltak és küzdöttek. Lapunk kérdésére Hortobágyi T. Cirill főapát is kifejtette gondolatait a koronavírus helyzettel kapcsolatban.

„Óvnék mindenkit attól, hogy ezt a vírust egy tendenciózus, a Jóistentől jött büntetésként értelmezze. Úgy érzem, hogy ebben a modern, globalizált életmódban, ahol 8 milliárdhoz közeledik a Föld lakossága, benne van a pakliban, hogy még ez után is lesznek Pandémia jellegű járványok. Nagyon sokan élünk a Földön, közel élünk egymáshoz, nincsenek elzárt területek, ma már mozog az emberiség, és ez megteremti az alapját annak, hogy ha valahol kialakul a vírus, az terjed. Ugyanakkor nem is az a lényeg, hogy miért van, hanem szerintem az a kérdés, hogy mit kezdünk vele. Egy picit elgondolkodtatja az embereket, az életmódunkon. Egy túlhajszolt, zaklatott életnek mondott ez most megállj az évnek az első felében, amikor kijárási korlátozások is voltak, akkor ezt nagyon keserűen kellett átélni sokaknak. Most ilyen szempontból jobb a helyzet, de azért nagyon fontos az előírásokat továbbra is betartani, a maszkviseléssel, távolságtartással, kézmosással emberi számítás szerint távol tudjuk tartani magunkat a fertőzéstől. Szinte közhelynek számít ma, hogy a Föld, a természet épsége veszélyben van. A vizek, a levegő szennyezettségét, az ibolyán túli sugárzás megemelkedését, az éghajlatváltozást mindenki a bőrén érzi most már. Egyértelmű, hogy ez a környezeti teher, a Föld terhelése az emberiség működésének a következménye, nem kívülről jött csapás. Egy fenntarthatatlan fejlődési spirálban van jelenleg az emberiség, mindenből többet és jobbat akar, de ennek valahogy megálljt kell parancsolni, mert ezt nem bírja a Föld. Ha mi nem tudunk megálljt parancsolni, akkor vannak ilyen visszahúzások, mint például a Pandémia, vagy a felmelegedés.”

M.B.