HírekA háború után csak Siófokon épült zsinagóga

2021.08.07. 14:04

35 éve. Istentiszteletet csak nyáron tartanak benne, ha összejön kellő számú jelentkező. 

Nyaranta, ha kellő számú jelentkező összejön (a szállodákban hirdetik a lehetőséget), akkor tartanak istentiszteletet a siófoki zsinagógában, mely a Siófok-Netanya egyesület székhelye is egyben.

Ha a siófoki főposta környékén megkérdeznénk tíz helybélit, hogy hol van a zsinagóga, vajon hányan tudnák? Pedig ott a válasz a közelben: a posta helyén, a mai Széchenyi és Fő utca sarkán állt a régi és egy telekkel arrébb áll ma az új, a 35 éve, 1986-ban átadott zsinagóga, aminek a helyén valaha a zsidó kisiskola működött, oda járt Kálmán (akkor még Koppstein) Imre is. Az országos adatok alapján ez az egyetlen olyan zsidó imaház, ami a második világháború után zsinagógának épült.

– A negyvenes évek elején az 5000 lakosú Siófok 10 százaléka zsidó volt – emlékeztetett Antal András, aki jelenleg testvérével, Nádasné Antal Valentinával „viszi” a hosszú nevű Siófok-Netanya Magyar-Izraeli Baráti Társaság Egyesületet. – A háborúig Siófok a pesti zsidó értelmiség nyaralóhelye volt, az Ertl testvérek munkája nyomán lett azzá, akik megalapították a Sió és a Hullám szállodát, fürdőházakkal. Az első éttermeket Rosenthalék és Hoffmannék nyitották, nagyapánk, Wolf Henrik pedig pékséget működtetett a mai Csárdással szemben, kóser kenyeret is sütött. 1944-ben aztán előbb bezárták az iskolát, majd elhurcolták a helyi zsidókat, a deportálásból és a munkaszolgálatból 8-10 családhoz jöttek vissza hozzátartozók. Közülük is többen elhagyták az országot, úgyhogy régi zsidó családnak ma már alig akad leszármazottja Siófokon.

Az egyesület az izraeli Netanyával 1994-ben megkötött testvérvárosi szerződéssel párhuzamosan alakult meg. – Úgy emlékszem, a hatvanas évekig nagyon szépen karbantartották a zsidó temetőt, de aztán elhanyagolták, elgazosodott és csak a 90-es években az új egyesület tagsága vette „kezelésbe” – vette át a szót Nádasné Antal Valentina elnök. – A legtöbbet Haraszti László dolgozott a rendbetételén és rendben tartásán az elmúlt évtizedekben (könyvet is írt a zsidó temetőről, Matyikó Sebestyén Józseffel közösen). Ma már külső segítségre is szükségünk van, a helyiek közül a legtöbbet a Nők Együtt Egyesület aktivistái segítenek. A zsinagóga funkciója kissé más, mint a többi felekezet templomaié; nálunk lehet előadásokat, rendezvényeket is tartani, itt tartjuk a közgyűléseinket is. Felújítását pályázati támogatásokból és adományokból végezzük.

Tóraszekrény a siófoki zsinagógában is van díszes tóratekercsekkel, karzat nem épült, a férfiak és a nők azonban így is külön ülnek istentiszteletekkor. A nyolcvanas években a posta építtette, annak fejében, hogy igényt tartott a régi zsinagóga telkére. A régi, már romos zsidó templomban az utolsó szertartás Rotschild Flóra esküvője volt – tudtuk meg Antal Andrástól, aki arról is beszélt: szívesen átadnák a stafétát fiataloknak, ha lenne kiknek… – Az egyesület tagsága elfogy, kiöregszik (nemrég hunyt el egyik legaktívabb tagunk, Somogyi Gyula korábbi alpolgármester), megújulás alig. Próbálkoztunk az érdeklődés felkeltésével, azzal is, hogyan lehetne része a helyi iskolások tananyagának a helyi zsidóság története, de nem jártunk sikerrel. Márpedig ez Siófok múltjának szerves része…

Sín, hárfa, Dávid-csillag

A holokauszt 60. évfordulójára, 2004-ben avatták a siófoki áldozatok emlékművét az ipartelep szélén a tabi vasútvonal és a Sziget-dűlő közé ékelődő zsidó temetőben: 35 gyerek, 116 nő és 47 férfi, ezt olvashatjuk le róla. A 70. évfordulóra pedig a zsinagóga udvarán avattak holokauszt-emlékművet: sínrészlet, mögötte krómacél hárfa, aminek a szögesdrót húrjai között sárga Dávid-csillag. Zalubel István képzőművész alkotása civil kezdeményezésre, a Tom Lantos Alapítvány az Emberi Jogokért és az Igazságért támogatásával készült.

(A Siófoki Hírek augusztusi számában megjelent cikk).