2016. január 1. napjától az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XXI. mellékletének 4. pontja alapján az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása illetékmentes.

Elektronikus úton E-önkormányzati portálon keresztül kell beküldeni az önkormányzat számára a „Bejelentkezés-Változás bejelentés„ nyomtatvány, melyen az V. pont 1. pontját kell kitölteni. A KATA adóalanyiság bejelentését a vállalkozás indításától, illetve a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál keletkezett KATA adóalanyiságtól számított 45 napon belül lehet megtenni. 

A Htv. 43. § (3) bekezdése értelmében az önkormányzat az idegenforgalmi adóról szóló rendeletében az Art-ban nem szabályozott eljárási kérdést is szabályozhat. Az Art. 9. §  f) pontja szerint az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése érdekében köteles jogszabályban vagy e törvényben előírt nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre). Az Art. 77. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is – úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. A helyi adókról és az adózás rendjéről szóló 45/2007. (XII.14.) önkormányzati rendelet 4. § szabályozza a vendégkönyv vezetésére, illetve a vendégkönyv tartalmára vonatkozó kötelezettségeket. Az adóbeszedésre kötelezett nyilvántartásából egyértelműen elkülöníthetőnek kell lenni az adóköteles, illetve az adómentes adóalanyok számának, az általuk eltöltött vendégéjszakák számának, az adómentes vendégéjszakák adómentességre vonatkozó pontos jogcímének, valamint az életkornak egyértelműen ki kell derülnie.

Adóelőleg módosítási (csökkentés, növelés) kérelmet elektronikusan van lehetőség benyújtani e-önkormányzati portálon keresztül az erre rendszeresített nyomtatványon, annak esedékességéig, vagyis az első félévi előleget március 15-ig, illetve a második félévi előleget szeptember 15-ig módosíthatja.

Adómentes az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül. A mentesség az adó megfizetésére vonatkozik, vagyis bejelentkezési, változás-bejelentési és bevallás (nyilatkozat) benyújtási kötelezettségük fennáll. (Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (2), (3Ö) bekezdése alapján)

Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 45/2007. (XII.14.) önkormányzati rendelete 18/A. § értelmében életvitelszerűen használt lakóingatlan az az ingatlan, amelynek vonatkozásában a természetes személy adóalany esetén az alábbi feltételek az év 12 hónapjában fennállnak.

- az életét innen szervezi, az életvitelhez szükséges tevékenységeket leginkább itt folytatja,

- családi élete helyszínéül szolgál az építmény, 

- amelyre vonatkozóan közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe és amely elsődleges levelezési címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál. 

A lakóingatlan életvitelszerű használatának igazolása történhet a következő bizonylatok bemutatásával:

- a lakóingatlan életvitelszerű használatára vonatkozó lakcímkártya (lakcím az ingatlan címe),

- január 1.-i állapotnak megfelelő (elszámolási időszakba essen bele január 1.) közüzemi szolgáltatások igénybevételét igazoló számlákkal (áram, gáz, víz, egész évben folyamatosan igénybe vett hulladékszállítási közszolgáltatás),

- vagy közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozattal, vagy jogerős bírósági határozattal, amennyiben abból az életvitelszerű használat ténye megállapítható, valamint bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó okirattal, amennyiben abból a közös háztartás helye, valamint annak életvitelszerű használata megállapítható.

Ennek értelmében a tárgyi ingatlan életvitelszerű használatának ténye közüzemi számlamásolatokkal, illetve lakcímkártya másolat benyújtásával igazolható. Amennyiben ez 5 évre visszamenőlegesen is igazolást nyer, úgy visszamenőlegesen is megkapható az életvitelszerű kedvezmény. 

Az építménynek több tulajdonosa van, úgy két lehetőség közül választhatnak az érintettek:

-  Amennyiben a tulajdonostársak tulajdoni részük arányában viselik a kötelezettséget - úgy minden tulajdonos külön-külön adatbejelentést készít az ingatlanról és tulajdoni részük arányában lesz az adó kivetve. 

- Több tulajdonos esetén felruházhatnak egy tulajdonost az adóalanyisággal a tulajdonostársak, amit valamennyi tulajdonos által írásban megkötött, az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban kell lenyilatkozniuk. . 

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. §-a értelmében:

(1) Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. 

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

(3) Társasház, - garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Az épület megszűnését Adózó adatbejelentés benyújtásával köteles bejelenteni, mellékelve a bontás időpontját igazoló dokumentumot. 

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14. § (3) bekezdése rendelkezik az adókötelezettség megszűnéséről. Az adó alanya az adatbejelentő lap benyújtásával jelenti be az adóhatóság felé a változás tényét, adókötelezettségének megszűnését. Amennyiben a tulajdoni lapon az épület elbontásának ténye nincs felvezetve, úgy a bejelentéshez csatolni kell a Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya által kiadott hatósági bizonyítványt, amely a bontás tényének igazolására szolgál.  

A helyi adókról szóló 1990. évi C, törvény 12. §-a kimondja, hogy amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (pl: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, özvegyi jog, a használat joga -ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat, lakásbérlet) terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Ettől eltérni valamennyi tulajdonos és a vagyoni értékű jog jogosítottja által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodással lehet, így a megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosítottja az adó alanya.  

A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel kell elbírálni. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, valamint a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély esetében ugyanazon feltételeket vizsgálja az adóhatóság, mint a jogi személyek, egyéb szervezetek vonatkozásában. Ebben az esetben a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére van lehetőség a feltételek fennállása esetén. A magánszemélyek szélesebb körben jogosultak mérséklésre, hiszen nemcsak a vállalkozásukat, hanem saját, illetve együtt élő közeli hozzátartozójuk megélhetését is fenyegetheti az adótartozás. Így ha a vállalkozói tevékenység ellehetetlenülése és további folytatása szempontjából nem is tartja megalapozottnak a kérelmet az adóhatóság, mint magánszemély által előterjesztett kérelemnek még helyt adhat.

Az adózónak a jogerős fizetési kötelezettségre vonatkozóan az esedékességet követően is, amennyiben jövedelmi és vagyoni helyzete azt indokolja, lehetősége van méltányossági eljárás lefolytatásának kezdeményezésére. A méltányossági eljárás irányulhat részletfizetésre, fizetési halasztásra valamint adómérséklésre. A méltányossági eljárás az ügyfél kérelmére indul. az erre rendszeresített nyomtatványon folyamodhat az adóhatóság felé fizetési könnyítésért.

A fizetési felhíváshoz mellékelt csekkeket postai úton fizethetik be. Az adózóknak ezen kívül lehetősége van bankszámlájukról utalást indítani önkormányzati adóhatóságunk megfelelő számláira.

A fizetési felhívás kézhezvételét követően, amennyiben az adózó a felhívásban megadott határidőig nem teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy nem jelzi adóhatóságunk felé esetleges fizetési nehézségét, önkormányzati adóhatóságunk végrehajtási eljárást indít meg az önkéntesen nem teljesítőkkel szemben. Az adózó az eljárásban számíthat hatósági átutalási megbízás (inkasszó) benyújtására, munkabér letiltásra, ingó foglalásra, követelésfoglalásra. Nagyobb összegű tartozások esetén az ingatlan tulajdonra jelzálogjog, 500 ezer forintot meghaladó kintlévőség esetén végrehajtási jog bejegyzésre kerülhet sor. A végrehajtási eljárás megindításával egyidejűleg 5 000 Ft végrehajtási költségátalányt kell felszámolni, amely a tartozás összegét növeli.

A fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve teljesítése esetén főszabályként pótlékot kell felszámítani, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, amennyiben ezt az adózó kéri és indokolja. A késedelmi pótlék mértéke az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 209. § (1), (2) bekezdése alapján minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része. A késedelmi pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítani. A kérelem elbírálásakor a felszámított pótlékokat határozatban kell közölni.

Az adózó a hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó igényét az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kezdeményezheti. A ügy kérelemre indul, mely benyújtható papír alapon postai úton, vagy benyújtható még személyesen eljárva az önkormányzati adóhatóság ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben. Egyéni és társas vállalkozások az adóigazolás kiállítását kizárólag elektronikus úton az e-önkormányzati portálon megtalálható nyomtatvány benyújtásával kezdeményezhetik. Az igazolás kiállítása illetékmentes!

Egyéni és társas vállalkozások kizárólag elektronikus úton folytathatnak az önkormányzattal ügyintézési tevékenységet az erre a célra rendszeresített nyomtatványok felhasználásal az e-önkormányzati portálon keresztül. A nyomtatványainkhoz hozzájuthatnak

https://ohp-20.asp.lgov.hu portálon.

Magánszemélyek személyesen a nyomtatványok ügyfélszolgálatunkon elérhetők, illetve honlapunkról www.siofok.hu/adoügyek

letölthetőek.

Az ideiglenes iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség 2021. január 1-től megszűnt, a jogalkotó hatályon kívül helyezte.

A méltányossági eljárás illetékmentes.

Adók módjára behajtandó köztartozások esetében az önkormányzati adóhatóság nem a saját ügyében jár el, hanem más szerv, hatóság (rendőrség, járási hivatalok, önkormányzatok, stb.) által megállapított fizetési kötelezettséget érvényesíti az önkéntes teljesítés elmaradása miatt végrehajtás eljárás keretében. Ezekben az esetekben adóhatóságunknak nincs lehetősége fizetési kedvezmény engedélyezésére. A tartozással kapcsolatos minden észrevételét a kimutató szerv felé teheti meg. (elővezetési költség, helyszíni bírság, pénzbírság,  gondozási díj). 

• Ha az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési kedvezmény iránti kérelmet az adóhatósághoz terjesztik elő, akkor az adóhatóság a végrehajtási eljárás során érkezett kérelemben említett tartozást kizárólag a behajtást kérő előzetes hozzájárulása alapján mérsékelheti. Az adóhatóság a mérséklésre irányuló kérelem egyidejű megküldése mellett felhívja a behajtást kérőt az előzetes hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozat megtételére. Ha a behajtást kérő nem járul hozzá a tartozás mérséklésére irányuló kérelem elbírálása során a mérsékléshez, e nyilatkozata az adóhatóságot köti, tehát a mérséklés elutasításra kerül. 
• Ha a behajtást kérő határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a mérséklést ellenzi, vagy az adóhatóságot arról tájékoztatja, hogy a nyilatkozat megtételére nincs hatásköre, az adóhatóság a rendelkezésre álló információk alapján dönt. 

A fizetési kedvezményt megállapító döntésben foglaltak teljesítéséig az adóssal szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Ha az adós a fizetési kedvezmény megállapító döntésben foglalt feltételeket nem teljesíti, a végrehajtást foganatosító adóhatóság a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban Htv.) idegenforgalmi adóra vonatkozó szabályai egy speciális hármas adójogviszonyt teremtenek a vendégéjszakát eltöltő magánszemély adóalany, az adóbeszedésre kötelezett adózó és az önkormányzati adóhatóság tekintetében. A Htv. 34. §-a rögzíti az adóbeszedésre kötelezett fogalmát, eszerint az a személy, aki/amely a szálláshelyet ellenérték fejében vagy ingyenesen a magánszemély adóalany részére használatra átengedi. Ezen jogszabályhely az Art. 14. § (1) bekezdése értelmében az adóbeszedésre kötelezett a magánszemély adóalanytól beszedett (vagy beszedni elmulasztott) idegenforgalmi adót önadózással teljesíti az illetékes önkormányzati adóhatósághoz. Tehát az idegenforgalmi adót a vendég fizeti, a szállásadó szedi be a vendégtől és a szállásadó vallja be és fizeti meg az önkormányzat felé. A bevallást és befizetést az adott hónapról a következő hónap 15. napjáig kell bevallani és befizetni.

Méltányossági kérelmet előterjeszthet az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy, a felszámoló és a végelszámoló. A méltányossági eljárás tárgya az adótartozás, illetve a szankciós jellegű (mulasztási bírság, késedelmi pótlék, stb.) fizetési kötelezettségek. A méltányossági eljárás kizárólag kérelemre indul. A méltányossági eljárás kérelemhez kötött, amely egyben azt is jelenti, hogy az adóhatóság nem térhet el a kérelemben foglaltaktól, és döntést csak az abban foglaltak tárgyában hozhat. A fizetési könnyítés, illetve adómérséklés nem jár automatikusan, a kérelmezőnek kell bizonyítania a feltételek fennállását. Az önkormányzati adóhatóság adatlapokat rendszeresített a méltányossági eljárás kezdeményezésére, amelyet a szükséges igazolásokkal együtt magánszemélyek személyesen az ügyfélszolgálaton, illetőleg postai úton, vállalkozások az e-önkormányzati portálon keresztül nyújthatnak be illetékmentesen. 

A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet alapján a végrehajtással kapcsolatos készkiadások és költségátalány a köztartozás fizetésre kötelezettjét – az adózót – terhelik. A rendelet alapján az önkormányzati adóhatóságnak a végrehajtás foganatosításáért minden esetben 5 000 forint költségátalányt kell felszámolnia.

Amennyiben az adóhatóság fizetési halasztás vagy részletfizetést engedélyezett, az adózó az első fokú határozatban meghatározott ütemezés és feltételek szerint teljesítheti a fizetési kötelezettségeit. Ez idő alatt az adóhatóság végrehajtási cselekményeket nem foganatosít. Amennyiben az engedélyezett részleteket nem megfelelően teljesíti az adózó (csak részösszeget vagy egyáltalán nem fizet), annak visszarendezésére kerül sor, az eredeti esedékességekkel, a felszámított késedelmi pótlékokkal együtt. Tehát ebben az esetben a tartozás újra egyösszegben esedékessé válik és külön fizetési felhívás nélkül a végrehajtási eljárás megindítható.

A hatósági bizonyítványt a kérelem benyújtásától számított 6 napon belül kell kiadni, amelyet elektronikus úton ügyfélkapura/cégkapura juttatunk el Adózóinknak. 

• A legegyszerűbb a 18. év alatti személyek mentességének igazolása, amelyhez elegendő bármely, életkort igazoló okmány bemutatása, adatának nyilvántartásban való rögzítése.

• A gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban vagy szociális intézményben ellátott magánszemély (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott fekvőbeteg szakellátásban vagy szociális intézményben ellátott magánszemély értendő). A mentességi szabály értelmében a magánszemély fekvőbeteg szakellátásának és elszállásolásának gyógyintézetben kell történnie, az adómentességhez a két feltételnek együttesen kell teljesülnie. Ezen törvényi mentesség érvényesítésének igazolására a zárójelentés mellett, akár a beutaló vagy a gyógyintézetnek az ellátás indokoltságát egyéb módon tanúsító irata is alkalmas lehet. Az előzőekből ugyanakkor következik, hogyha a magánszemély szakellátására ugyan gyógyintézetben, de elszállásolására gyógyintézeten kívül (például szállodában, panzióban, magánszálláshelyen) kerül sor, akkor ezen személyt adómentesség nem illeti meg. Különösen nem teljesül a törvényi mentesség akkor, ha a magánszemély rekreációs vagy fitness/wellness szolgáltatás igénybevétele kapcsán tölt el vendégéjszakát az önkormányzat illetékességi területén.
•  A közép- és felsőfokú oktatási intézménynél hallgatói jogviszony alapján az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemélyt megillető mentesség a hallgatói jogviszonyhoz kötődik, mely magában foglalja a kötelezettségeket, illetve a jogosultságokat egyaránt. Ebből az is következik, hogy a hallgatói jogviszonyon alapuló adómentesség nemcsak a tankötelezettség teljesítése (pl. előadásokon, nyári gyakorlaton való részvétel), hanem az intézmény vagy annak valamely szervezeti egysége (pl. tanszék, dékáni hivatal) által szervezett, szakmailag felügyelt rendezvényen való tartózkodás esetén is megilleti a magánszemélyt. Azon diákok, akik azért tartózkodnak egy adott önkormányzat illetékességi területén, hogy a hallgatói jogviszonyukból eredő foglalkozásokon, felkészítőkön részt vegyenek, az önkormányzat által működtetett idegenforgalmi adó alól mentességet élveznek. Ezek ugyanis olyan rendezvények, amelyeken a részvételt a hallgatók számára a fennálló hallgatói jogviszonyuk teszi lehetővé. Ugyanakkor, ha néhány hallgató – jogviszonnyal korrelációban nem álló módon – például szórakozás, pihenés céljából tölt el több napot a Balatonon, nem jár részükre adómentesség. Speciális a helyzet az un. gólyatáborok esetében, tekintve, hogy ezek megrendezésére általában a hallgatói jogviszony megkezdése, vagyis a beiratkozás előtt kerül sor. Kétségtelen, hogy a gólyatáborban való részvételre a fiatalok azért jogosultak, mert a felsőoktatási intézménybe felvételt nyertek, ugyanakkor a tábor ideje alatt jellemzően még nem minősülnek az egyetem/főiskola hallgatójának, így nem illeti meg őket a Htv. 31. § c) pontja szerinti mentesség. Amennyiben azonban a beiratkozásra a gólyatábor első napján sor kerül, úgy az ott – hallgatói jogviszony fennállása okán – jelen lévő tanulók a Htv. 31. § c) pont első fordulatának hatálya alá tartozva mentesek az idegenforgalmi adó alól. Hallgatói jogviszony esetén a mentesség igazolásához – az oktatási intézmény helyben való fellelhetősége esetén – elegendő a diákigazolvány bemutatása. Az oktatási intézmény fellelhetőségi helyén kívüli településen azonban szükséges lehet a diákigazolvány mellett egy, az oktatási intézménytől származó olyan igazolás bemutatása is, melyben az intézmény tanúsítja, hogy a diák tanulói (hallgatói) jogviszony okán „kénytelen” a településen tartózkodni és ott megszállni. Az adómentesség szempontjából egyébként irreleváns az, hogy az adott tanuló nappali tagozatosként vagy más módon (pl. levelező vagy esti tagozaton) végzi-e a tanulmányait. Amennyiben a diák bármely jellegű tanulói/hallgatói jogviszonya bármilyen közép- vagy felsőfokú oktatási intézménynél fennáll, úgy az adómentességre potenciálisan jogosult lehet. A mentesség időtartama alapvetően a tanévre (azaz 10 hónapra) korlátozódik, kivéve, ha az adóalany például a nyári szünetben a főiskolás/egyetemista hallgatói jogviszonyához közvetlenül kapcsolódó szakmai gyakorlatot folytat. Azaz, azon hallgatók, akik kifejezetten azért tartózkodnak egy adott önkormányzat illetékességi területén, hogy ott hallgatói jogviszonyukból eredő foglalkozásokon, felkészítőkön részt vegyenek, az önkormányzat által működtetett idegenforgalmi adó megfizetése alól mentesülnek. Ugyanakkor nem jár az adómentesség a településen tartózkodó hallgató számára akkor, ha jogviszonyával összefüggésben nem álló módon, például egy alapítvány által szervezett – meghatározott hallgatók (bölcsészek, közgazdászok stb.) által, fakultatív módon igénybe vehető – programon (konferencia, szakmai műhelymunka stb.) vesz részt, illetőleg szórakozás, pihenés céljából tölt el több napot.
• A szakképzésen való részvétel okán fennálló adómentesség kapcsán a Htv. a szakképzés fogalmát nem definiálja, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben foglaltak szolgálnak iránymutatásul. A hivatkozott törvény 2. § 16. pontja alapján szakképzésnek csak az olyan iskolarendszerű szakképzés minősül, amely a köznevelés keretében a nemzeti köznevelési törvény és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában folyik azzal, hogy a szakképzésben résztvevő a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban áll. Ebből következően idegenforgalmi adó alóli mentességet szakmai képzésen való részvétel kapcsán csak az a magánszemély élvez, aki a szakképzési törvény szerinti iskolarendszerű szakképzésben vesz részt.
• Az ugyancsak a Htv. 31. § c) pontjában foglalt szolgálati kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó mentesség alapvetően a fegyveres erők, a katasztrófavédelmi szervek jogviszonyban álló tagjaira, valamint a köztisztviselőkre, kormánytisztviselőkre és a közalkalmazottakra korlátozódik. Felvetődik a kérdés, hogy az Európai Unió intézményeinek munkatársaira is kiterjed-e a mentesség. Amennyiben az uniós intézmények munkatársai feladatuk teljesítése miatt tartózkodnak az adott önkormányzat illetékességi területén, rájuk is értelmezhető (értelmezendő) a mentesség. A mentesség jogcímét természetesen ebben az esetben is valamely irattal igazolni kell.
• A településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység, illetőleg ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély – a Htv. 31. § c) pontja alapján – ugyancsak mentességet élvez. Ez a rendelkezés azon magánszemélyek körét öleli fel, akik az általuk vagy a munkáltatójuk által kifejtett vállalkozási tevékenység okán vállalkozói vagy munkavállalói minőségükben tartózkodnak a számukra „idegen” – lakó- vagy tartózkodási helyül nem szolgáló – település illetékességi területén, s a tevékenységvégzés okán ott vendégéjszakát töltenek el. A mentesség léte arra a tényre vezethető vissza, hogy a településen állandó vagy ideiglenes jelleggel gazdasági tevékenységet kifejtő vállalkozók, vállalkozások a Htv. értelmében az iparűzési adó alanyai, így e minőségükben a települési jelenlét „ellenértékeként” – amennyiben a települési önkormányzat a helyi iparűzési adót bevezette, akkor annak formájában – ténylegesen hozzájárulnak a helyi közterhekhez.
• Az üdülő használati joghoz kapcsolódó mentességnél fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az adómentesség kizárólag a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény szerinti lakásszövetkezet (üdülőszövetkezet) üdülőhasználati joggal rendelkező tagját, illetőleg annak Ptk. szerinti hozzátartozóját illeti meg. Ebből következően nem jár adómentesség minden üdülőhasználati jogosultság (pl. több éven át a naptári év meghatározott időszakára szóló jogosultság) esetén. Kérdésként merülhet fel, hogy bérbe adott lakóház esetén a bérlőt – aki sem állandó, sem tartózkodási hellyel nem rendelkező lakosként az önkormányzat illetékességi területén a bérelt ingatlanban él – terheli-e idegenforgalmi adókötelezettség. Amennyiben a Htv. 31. §-ában részletezett, idegenforgalmi adóval kapcsolatos mentességi tényállások egyike sem áll fenn, úgy mindaddig, amíg a településen lakó vagy tartózkodási helyet nem létesít, a bérlő köteles idegenforgalmi adót fizetni, feltéve, hogy az önkormányzati rendelet ezen tényállásra mentességet nem állapít meg. A Htv. 31. § d) pontjában említett bérlő mentessége ugyanis üdülő és nem lakás bérlete esetén áll fenn. 
• Az egyházi személy részére adómentességet biztosító rendelkezés 2013. január 1. napjától hatályos. A Htv. e)  mentességi szabályhoz nem ad értelmező rendelkezést, ezért a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény fogalmai nyújtanak eligazítást. A hivatkozott törvény 13. § (1) bekezdése szerint az egyházi személy a bevett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy. A hivatkozott jogszabályhely alapján a mentesség csak a hitéleti tevékenység (lelkigyakorlat, egyházi továbbképzés) céljából való megszállásra vonatkozik, más célból (például nyaralás) történő tartózkodásra nem. 
• A honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó (Htv. 31. § f) pontja alapján) szervek állományába tartozó tagjának látogatása miatt tölti a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helye szerinti településen lévő, a honvédelmi vagy rendvédelmi szerv rendelkezése alapján álló, szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen, feltéve, ha a településen való szolgálatteljesítés, munkavégzés időtartama legalább egybefüggő 30 nap.

Az önkormányzati adóhatóság méltányossági adatlapot rendszeresített a méltányossági eljárás kezdeményezésére. Az adatlap magánszemélyek esetében papíralapon, vállalkozások esetében az e-önkormányzati portálon keresztül nyújtható be. Az adatlapot teljes körűen ki kell tölteni és a megadott igazolásokat (jövedelmek igazolása, közüzemi számlák, egyéb kiadások, stb.) csatolni szükséges. Nem magánszemély adózók (egyéni vállalkozók vállalkozói minőségükben kérelmezők, gazdálkodó szervezetek) esetén az adatlaphoz a tárgyévet megelőző időszakra, valamint az aktuális időszakra vonatkozó mérleget és eredménykimutatást is mellékelni kell.

Az egyszerűsített adómegállapítás a főszabálytól a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdésétől eltérő, egyszerűbb adómegállapítást jelent.

• a személyi jövedelemadóról szóló törvény (SZJA) szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja az átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, de legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevétel 80%-a. 
• A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya, a tételes adóalap szerinti adózó KATA alany iparűzési adóalapja székhelye, illetve telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.
• Azon egyéb iparűzési adóalany, akinek/amelynek a nettó árbevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - a 8 millió forintot nem haladja meg. 
• A kisvállalati adó (KIVA) adó alapja a kisvállalati adó alapjának 20%-kal növelt összege. 

Az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó adózónak adó évente a bejelentést az adóévről szóló bevallásban kell megtenniük, legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig. Pl: a 2021-es évre a 2022. május 31-ig benyújtandó adóbevallásban.

KATA adóalanyként benyújtott helyi iparűzési bevallásban jelölni kell, hogy kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyaként nyújtotta be a bevallást. KATA adózási mód választását a helyi iparűzési adózásban az önkormányzathoz elektronikus úton be kell jelenteni. Amennyiben a NAV-nál KATA adózási módot választotta adózó, úgy az önkormányzatnál helyi iparűzési adóban nem lesz automatikusan KATA adóalanyiság, ez válaszható nem kötelező. Az önkormányzat által rendszeresített nyomtatványon a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül vagy a következő év február 15-ig van lehetőség a KATA-s adóalanyiság választására. Felhívom figyelmüket, hogy a határidő jogvesztő. 

Amennyiben a KATA adóalany a helyi iparűzési adóban az adóévre az adóalap tételes összegben való (egyszerűsített) megállapítását választotta, főszabályként bevallás-benyújtási kötelezettség nem terheli. Bevallást kell azonban benyújtani, ha adóévben a KATA alany adófizetési kötelezettsége szünetelt és a vállalkozó több iparűzési adót fizetett, mint amennyit az adóköteles időszakra fizetnie kellett volna.  

Magánszemély adózó vonatkozásában az adótartozás és a szankciós jellegű tartozások (mulasztási bírság, késedelmi pótlék, stb.) egyaránt mérsékelhetők, amelynek feltétele, hogy az adóhatóság által kétséget kizáróan megállapítható legyen, hogy az adótartozás megfizetése az adózó, illetőleg a vele együtt élő közeli hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyezteti. A méltányossági eljárásban az
adózó és a közös háztartásban élők jövedelmi, vagyoni, szociális helyzetének komplex vizsgálata történik. Nem magánszemély adózók számára kizárólag a szankciós jellegű pótlék- bírságtartozás mérsékelhető. Az adóhatóságnak azt kell mérlegelnie, hogy a mérséklés által a nem magánszemély adózó racionális gazdálkodása fenntarthatóvá válik-e, a nyereséges működése helyreállítására van-e esély. Ebből következően azon adózók esetén, amelyek működése már ellehetetlenült a mérséklés nem engedélyezhető.

A kérelem irányulhat - nemleges adóigazolás kiállítására, ami azt jelenti, hogy az önkormányzati adóhatóságnál helyi adókban, más önkormányzat javára teljesítendő adóban, díjban, illetve adók módjára behajtandó köztartozásokban a kiállítás napján tartozással nem rendelkezik. - vagy egy évnél régebbi, önkormányzatnál nyilvántartott adótartozás igazolására - vagy az önkormányzat illetékességi területén meglévő adótárgyak (ingatlanok) igazolására. Fontos azt tudniuk, hogy a hatósági bizonyítvány kiállításának feltétele az, hogy Siófok Város Önkormányzata felé (építményadó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési bejelentkezés/adatbejelentés/adóbevallás) és más (pl. termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó bevallás) az önkormányzati adóhatósághoz tartozó bevallásokat határidőig be kell nyújtani.

A fizetési könnyítésnek két típusa van: a részletfizetés és a fizetési halasztás, amelyeket a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezhet az adóhatóság. Részletfizetési engedélyezése esetén az adózónak lehetősége van az adótartozást nem egy összegben, hanem több részletben, eltérő időpontokban megfizetni. Fizetési halasztási engedélyezése esetén az adózó az eredeti esedékességtől eltérő, későbbi időpontban teljesítheti az adófizetési kötelezettségét. Fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. További feltétel, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, azaz az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Magánszemélyek, egyéni vállalkozók esetében a felróhatóság vizsgálatától az adóhatóság eltekinthet. A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság feltételt szabhat (pl. a tartozás egy részének megfizetése).

Az adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal, az adózó kérelmére hatósági igazolást állít ki.

2017. január 1. napjától a háziorvos, védőnő vállalkozó számára a helyi iparűzési adóban mentességet, kedvezményt biztosít a törvényi feltételek fennállása esetén a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/C, § (3) bekezdése, valamint a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló 45/2007. (XII.14.) önkormányzati rendelet 9/B§ (1) bekezdése.  A kedvezmény, mentesség azt a háziorvost vagy védőnő vállalkozót illeti meg, aki/amely – gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként – külön jogszabály alapján, háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási, vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység(ek) végzésére vonatkozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik( Htv. 52 § 23. pont), és iparűzési adó adóalapja adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. A mentesség az adó megfizetésére vonatkozik, tehát nem érinti a bevallási kötelezettséget, így azt továbbra is be kell nyújtaniuk tárgyévet követő év május 31-ig. A mentesség megadása nem automatikus, a feltételek fennállásáról nyilatkoznia kell, amennyiben előleg módosítást kér. Felhívjuk figyelmüket, hogy előleg módosításra esedékességig van lehetőségük, vagyis március 15-ig és szeptember 15-ig. A kedvezmény, mentesség biztosítása 2017. január 1-jétől hatályos.

Székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó Siófok város közigazgatási területén tevékenységet végez és annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, akkor az adókötelezettség keletkezését a tevékenységének megkezdésétől számított 15 napon belül köteles a "Bejelentés, változás bejelentés" nyomtatványon bejelenteni az önkormányzat adóhatósága felé, valamint megosztásos helyi iparűzési adóbevallását az adóévet követő év május 31. napjáig kell benyújtania. 

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a helyi adótörvényben meghatározottak szerint megosztania személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével, eszközérték arányos megosztás módszerével (ahol az eszközérték fogalma eltér a számviteli törvényben használatostól), vagy komplex módon. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a komplex megosztási módot választani. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell. Az megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Az eszközérték megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki.

Mindketten kötelesek. Az eladó 15 napon belül, a vevő a változást követő év január 15 napjáig adatbejelentéssel köteles értesíteni hivatalunkat.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény II. melléklet II. A) 4. pontja alapján az Adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeibe, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

Az eladó 15 napon belül, a vevő a változást követő év január 15 napjáig adatbejelentéssel köteles értesíteni hivatalunkat.

Túlfizetését visszaigényelheti amennyiben helyi iparűzési adóbevallásait rendre benyújtotta és nincs más adónemben lejárt esedékességű tartozása. Lehetőség van arra is, hogy túlfizetését más adónemre kérje átvezetni. Kérelmét elektronikus úton az e-önkormányzati portálon keresztül az arra rendszeresített nyomtatványon (általános nyomtatványok/Túlfizetés átvezetése és visszatérítési kérelem) szükséges benyújtatnia.

A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy

•  tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja
•  tevékenységét az adóév csak egy részében (pl. csak nyáron) végzi.

Ebben az esetben a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül kell bejelentkezni, előleg jelentésével (kivételeket a Htv. tartalmazza), a „Bejelentkezés, Változás-bejelentés” nyomtatványon. Ezt a nyomtatványt vagy személyesen tudja leadni ügyfélszolgálatunknál, vagy postán tudja beküldeni a hivatal címére.

Nem eltérő üzleti éves adózóknak a helyi iparűzési adóbevallását tárgyévet követő év május 31-ig kell bevallania és megfizetnie, illetőleg a bevallással keletkező túlfizetését ettől az időponttól igényelheti vissza.