Gyakran ismételt kérdések

A hatósági bizonyítványt a kérelem benyújtásától számított 6 napon belül kell kiadni.

2016. január 1. napjától az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XXI. mellékletének 4. pontja alapján az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása illetékmentes.

A kérelem irányulhat - nemleges adóigazolás kiállítására, ami azt jelenti, hogy az önkormányzati adóhatóságnál helyi adókban, gépjárműadóban, más önkormányzat javára teljesítendő adóban, díjban,
illetve adók módjára behajtandó köztartozásokban a kiállítás napján tartozással nem rendelkezik. - vagy egy évnél régebbi, önkormányzatnál nyilvántartott adótartozás igazolására - vagy az önkormányzat illetékességi területén meglévő adótárgyak (ingatlanok, gépjárművek) igazolására. Fontos azt tudniuk, hogy a hatósági bizonyítvány kiállításának feltétele az, hogy Siófok Város Önkormányzata felé helyi (építményadó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési bejelentkezés/adóbevallás) és más (pl. termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó bevallás) az önkormányzati adóhatósághoz tartozó bevallásokat határidőig be kell nyújtani.

Az adózó a hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó igényét az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kezdeményezheti. A ügy kérelemre indul, mely benyújtható papír alapon postai úton, vagy benyújtható még személyesen eljárva az önkormányzati adóhatóság ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben.

Az adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal, az adózó kérelmére hatósági igazolást állít ki.

Adók módjára behajtandó köztartozások esetében az önkormányzati adóhatóság nem a saját ügyében jár el, hanem más szerv, hatóság (rendőrség, önkormányzatok, stb.) által megállapított fizetési kötelezettséget érvényesíti az önkéntes teljesítés elmaradása miatt végrehajtás eljárás keretében. Ezekben az esetekben adóhatóságunknak nincs lehetősége fizetési kedvezmény engedélyezésére. A tartozással kapcsolatos minden észrevételét a kimutató szerv felé teheti meg. Pl.: közigazgatási bírság esetén a bírságot kiszabó és kimutató rendőrkapitányságnál.

Amennyiben az adóhatóság fizetési halasztást és részletfizetést engedélyezett, az adózó a meghatározott ütemezés és feltételek szerint teljesítheti a fizetési kötelezettségeit. Ez idő alatt az adóhatóság végrehajtási cselekményeket nem foganatosít. Amennyiben az engedélyezett részleteket nem megfelelően teljesíti az adózó (csak részösszeget vagy egyáltalán nem fizet), annak visszarendezésére kerül sor, az eredeti esedékességekkel, a felszámított késedelmi pótlékokkal együtt. Tehát ebben az esetben a tartozás újra egy összegben esedékessé válik és külön fizetési felhívás nélkül a végrehajtási eljárás megindul.

A fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve teljesítése esetén főszabályként pótlékot kell felszámítani, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, amennyiben ezt az adózó kéri és indokolja. A pótlék a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. A napi késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kérelem elbírálásakor a felszámított
pótlékokat határozatban kell közölni. Magánszemély - ideértve az egyéni vállalkozót is - esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben kell a pótlékot megállapítani. Jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélyek esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig kell felszámítani. A kérelem teljesítése esetén a pótlékot a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben kell megállapítani.

A magánszemélyek és egyéni vállalkozók által kezdeményezett méltányossági eljárás után nem kell illetéket fizetni. A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló kérelme esetén az eljárás illetéke 10.000.-Ft, amelyet Városi Önkormányzat Siófok Államigazgatási Illetékbeszedési Számla javára - 11600006-00000000-13339760 kell megfizetni a méltányossági kérelem benyújtásakor. Amennyiben a gazdálkodó szervezet egy időben fizetési könnyítésre és adómérséklésre irányuló kérelmet is előterjeszt kétszer 10.000.-Ft eljárási illetéket kell megfizetnie.

Az önkormányzati adóhatóság méltányossági adatlapot rendszeresített a méltányossági eljárás kezdeményezésére. Az adatlap papíralapon nyújtható be. Az adatlapot teljes körűen ki kell tölteni és a megadott igazolásokat (jövedelmek igazolása, közüzemi számlák, egyéb kiadások, stb.) csatolni szükséges. Nem magánszemély adózók (egyéni vállalkozók vállalkozói minőségükben kérelmezők, gazdálkodó szervezetek) esetén az adatlaphoz a tárgyévet megelőző időszakra, valamint az aktuális időszakra vonatkozó mérleget és eredménykimutatást kell mellékelni.

A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel kell elbírálni, azaz hogy vállalkozói, illetőleg magánszemélyi (esetleg mindkettő) minőségben terjesztette-e elő a kérelmét az adózó. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, valamint a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély esetében ugyanazon feltételeket vizsgálja az adóhatóság, mint a jogi személyek, egyéb szervezetek vonatkozásában. Ebben az esetben a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére van lehetőség a feltételek fennállása esetén. A magánszemélyek szélesebb körben jogosultak mérséklésre, hiszen nemcsak a vállalkozásukat, hanem saját, illetve együtt élő közeli hozzátartozójuk megélhetését is fenyegetheti az adótartozás. Így ha a vállalkozói tevékenység ellehetetlenülése és további folytatása szempontjából nem is tartja megalapozottnak a kérelmet az adóhatóság, mint magánszemély által előterjesztett kérelemnek még helyt adhat.

Magánszemély adózó vonatkozásában az adótartozás és a szankciós jellegű tartozások (mulasztási bírság, késedelmi pótlék, stb.) egyaránt mérsékelhetők, amelynek feltétele, hogy az adóhatóság által kétséget kizáróan megállapítható legyen, hogy az adótartozás megfizetése az adózó, illetőleg a vele együtt élő közeli hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyezteti. A méltányossági eljárásban az
adózó és a közös háztartásban élők jövedelmi, vagyoni, szociális helyzetének komplex vizsgálata történik. Nem magánszemély adózók számára kizárólag a szankciós jellegű pótlék- bírságtartozás mérsékelhető. Az adóhatóságnak azt kell mérlegelnie, hogy a mérséklés által a nem magánszemély adózó racionális gazdálkodása fenntarthatóvá válik-e, a nyereséges működése helyreállítására van-e esély. Ebből következően azon adózók esetén, amelyek működése már ellehetetlenült a mérséklés nem engedélyezhető.

A fizetési könnyítésnek két típusa van: a részletfizetés és a fizetési halasztás, amelyeket a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezhet az adóhatóság. Részletfizetési engedélyezése esetén az adózónak lehetősége van az adótartozást nem egy összegben, hanem több részletben, eltérő időpontokban megfizetni. Fizetési halasztási engedélyezése esetén az adózó az eredeti esedékességtől eltérő, későbbi időpontban teljesítheti az adófizetési kötelezettségét. Fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. További feltétel, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, azaz az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Magánszemélyek, egyéni vállalkozók esetében a felróhatóság vizsgálatától az adóhatóság eltekinthet. A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság feltételt szabhat (pl. a tartozás egy részének megfizetése).

Méltányossági kérelmet előterjeszthet az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy, a felszámoló és a végelszámoló. A méltányossági eljárás tárgya az adótartozás, illetve a szankciós jellegű (mulasztási bírság, késedelmi pótlék, stb.) fizetési kötelezettségek. A méltányossági eljárás kizárólag kérelemre indul. A méltányossági eljárás kérelemhez kötött, amely egyben azt is jelenti, hogy az adóhatóság nem térhet el a kérelemben foglaltaktól, és döntést csak az abban foglaltak tárgyában hozhat. A fizetési könnyítés, illetve adómérséklés nem jár automatikusan, a kérelmezőnek kell bizonyítania a feltételek fennállását. Az önkormányzati adóhatóság adatlapokat rendszeresített a méltányossági eljárás kezdeményezésére, amelyet a szükséges igazolásokkal együtt személyesen az ügyfélszolgálaton, illetőleg postai úton is be lehet nyújtani.

A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet alapján a végrehajtással kapcsolatos készkiadások és költségátalány a köztartozás fizetésre kötelezettjét – az adózót – terhelik. A rendelet alapján az önkormányzati adóhatóságnak a végrehajtás foganatosításáért minden esetben 5 000 forint költségátalányt kell felszámolnia.

A fizetési felhívás kézhezvételét követően, amennyiben az adózó a felhívásban megadott határidőig nem teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy nem jelzi adóhatóságunk felé esetleges fizetési nehézségét,
önkormányzati adóhatóságunk végrehajtási eljárást indít meg az önkéntesen nem teljesítőkkel szemben. Az adózó az eljárásban számíthat hatósági átutalási megbízás (inkasszó) benyújtására, munkabér letiltásra, ingó foglalásra, követelésfoglalásra. Nagyobb összegű tartozások esetén az ingatlan tulajdonra jelzálogjog, 500 ezer forintot meghaladó kintlévőség esetén végrehajtási jog bejegyzésre kerülhet sor. A végrehajtási eljárás megindításával egyidejűleg 5 000 Ft végrehajtási költségátalányt kell előírni, amely a tartozás összegét növeli.

Az adózónak a jogerős fizetési kötelezettségre vonatkozóan az esedékességet követően is, amennyiben jövedelmi és vagyoni helyzete azt indokolja, lehetősége van méltányossági eljárás lefolytatásának kezdeményezésére. A méltányossági eljárás irányulhat részletfizetésre, fizetési halasztásra valamint adómérséklésre. A méltányossági eljárás az ügyfél kérelmére indul. Írásban folyamodhat az adóhatóság felé fizetési könnyítésért.

A fizetési felhíváshoz mellékelt csekkeket postai úton fizethetik be. Az adózóknak ezen kívül lehetősége van bankszámlájukról utalást indítani önkormányzati adóhatóságunk megfelelő számláira.

- A legegyszerűbb a 18. év alatti személyek mentességének igazolása, amelyhez elegendő bármely, életkort igazoló okmány bemutatása, adatának nyilvántartásban való rögzítése.


- A gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő magánszemély esetén gyógyintézet alatt a Htv. alkalmazásában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott fekvőbeteg szakellátás értendő. A mentességi szabály értelmében a magánszemély fekvőbeteg szakellátásának és elszállásolásának gyógyintézetben kell történnie, az adómentességhez a két feltételnek együttesen kell teljesülnie. Ezen törvényi mentesség érvényesítésének igazolására a zárójelentés mellett, akár a beutaló vagy a gyógyintézetnek az ellátás indokoltságát egyéb módon tanúsító irata is alkalmas lehet. Az előzőekből ugyanakkor következik, hogyha a magánszemély szakellátására ugyan gyógyintézetben, de elszállásolására gyógyintézeten kívül (például szállodában, panzióban, magánszálláshelyen) kerül sor, akkor ezen személyt adómentesség nem illeti meg. Különösen nem teljesül a törvényi mentesség akkor, ha a magánszemély rekreációs vagy fitness/wellness szolgáltatás igénybevétele kapcsán tölt el vendégéjszakát az önkormányzat illetékességi területén.


- A közép- és felsőfokú oktatási intézménynél hallgatói jogviszony alapján az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemélyt megillető mentesség a hallgatói jogviszonyhoz kötődik, mely magában foglalja a kötelezettségeket, illetve a jogosultságokat egyaránt. Ebből az is következik, hogy a hallgatói jogviszonyon alapuló adómentesség nemcsak a tankötelezettség teljesítése (pl. előadásokon, nyári gyakorlaton való részvétel), hanem az intézmény vagy annak valamely szervezeti egysége (pl. tanszék, dékáni hivatal) által szervezett, szakmailag felügyelt rendezvényen való tartózkodás esetén is megilleti a magánszemélyt. Azon diákok, akik azért tartózkodnak egy adott önkormányzat illetékességi területén, hogy a hallgatói jogviszonyukból eredő foglalkozásokon, felkészítőkön részt vegyenek, az önkormányzat által működtetett idegenforgalmi adó alól mentességet élveznek. Ezek ugyanis olyan rendezvények, amelyeken a részvételt a hallgatók számára a fennálló hallgatói jogviszonyuk teszi lehetővé. Ugyanakkor, ha néhány hallgató – jogviszonnyal korrelációban nem álló módon – például szórakozás, pihenés céljából tölt el több napot a Balatonon, nem jár részükre adómentesség. Speciális a helyzet az un. gólyatáborok esetében, tekintve, hogy ezek megrendezésére általában a hallgatói jogviszony megkezdése, vagyis a beiratkozás előtt kerül sor. Kétségtelen, hogy a gólyatáborban való részvételre a fiatalok azért jogosultak, mert a felsőoktatási intézménybe felvételt nyertek, ugyanakkor a tábor ideje alatt jellemzően még nem minősülnek az egyetem/főiskola hallgatójának, így nem illeti meg őket a Htv. 31. § c) pontja szerinti mentesség. Amennyiben azonban a beiratkozásra a gólyatábor első
napján sor kerül, úgy az ott – hallgatói jogviszony fennállása okán – jelen lévő tanulók a Htv. 31. § c) pont első fordulatának hatálya alá tartozva mentesek az idegenforgalmi adó alól. Hallgatói jogviszony esetén a mentesség igazolásához – az oktatási intézmény helyben való fellelhetősége esetén – elegendő a diákigazolvány bemutatása. Az oktatási intézmény fellelhetőségi helyén kívüli településen azonban szükséges lehet a diákigazolvány mellett egy, az oktatási intézménytől származó olyan igazolás bemutatása is, melyben az intézmény tanúsítja, hogy a diák tanulói (hallgatói) jogviszony okán „kénytelen” a településen tartózkodni és ott megszállni. Az adómentesség szempontjából egyébként irreleváns az, hogy az adott tanuló nappali tagozatosként vagy más módon (pl. levelező vagy esti tagozaton) végzi-e a tanulmányait. Amennyiben a diák bármely jellegű tanulói/hallgatói jogviszonya bármilyen közép- vagy felsőfokú oktatási intézménynél fennáll, úgy az adómentességre potenciálisan jogosult lehet. A mentesség időtartama alapvetően a tanévre (azaz 10 hónapra) korlátozódik, kivéve, ha az adóalany például a nyári szünetben a főiskolás/egyetemista hallgatói jogviszonyához közvetlenül kapcsolódó szakmai gyakorlatot folytat. Azaz, azon hallgatók, akik kifejezetten azért tartózkodnak egy adott önkormányzat illetékességi területén, hogy ott hallgatói jogviszonyukból eredő foglalkozásokon, felkészítőkön részt vegyenek, az önkormányzat által működtetett idegenforgalmi adó megfizetése alól mentesülnek. Ugyanakkor nem jár az adómentesség a településen tartózkodó hallgató számára akkor, ha jogviszonyával összefüggésben nem álló módon, például egy alapítvány által szervezett – meghatározott hallgatók (bölcsészek, közgazdászok stb.) által, fakultatív módon igénybe vehető – programon (konferencia, szakmai műhelymunka stb.) vesz részt, illetőleg szórakozás, pihenés céljából tölt el több napot.


- A szakképzésen való részvétel okán fennálló adómentesség kapcsán a Htv. a szakképzés fogalmát nem definiálja, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben foglaltak szolgálnak iránymutatásul. A hivatkozott törvény 2. § 16. pontja alapján szakképzésnek csak az olyan iskolarendszerű szakképzés minősül, amely a köznevelés keretében a nemzeti köznevelési törvény és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában folyik azzal, hogy a szakképzésben résztvevő a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban áll. Ebből következően idegenforgalmi adó alóli mentességet szakmai képzésen való részvétel kapcsán csak az a magánszemély élvez, aki a szakképzési törvény szerinti iskolarendszerű szakképzésben vesz részt.


- Az ugyancsak a Htv. 31. § c) pontjában foglalt szolgálati kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó mentesség alapvetően a fegyveres erők, a katasztrófavédelmi szervek jogviszonyban álló tagjaira, valamint a köztisztviselőkre, kormánytisztviselőkre és a közalkalmazottakra korlátozódik. Felvetődik a kérdés, hogy az Európai Unió intézményeinek munkatársaira is kiterjed-e a mentesség. Amennyiben az uniós intézmények munkatársai feladatuk teljesítése miatt tartózkodnak az adott önkormányzat illetékességi területén, rájuk is értelmezhető (értelmezendő) a mentesség. A mentesség jogcímét természetesen ebben az esetben is valamely irattal igazolni kell.


- A településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység, illetőleg ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély – a Htv. 31. § c) pontja alapján – ugyancsak mentességet élvez. Ez a rendelkezés azon magánszemélyek körét öleli fel, akik az általuk vagy a munkáltatójuk által kifejtett vállalkozási tevékenység okán vállalkozói vagy munkavállalói minőségükben tartózkodnak a számukra „idegen” – lakó- vagy tartózkodási helyül nem szolgáló – település illetékességi területén, s a tevékenységvégzés okán ott vendégéjszakát töltenek el. A mentesség léte arra a tényre vezethető vissza, hogy a településen állandó vagy ideiglenes jelleggel gazdasági tevékenységet kifejtő vállalkozók, vállalkozások a Htv. értelmében az
iparűzési adó alanyai, így e minőségükben a települési jelenlét „ellenértékeként” – amennyiben a települési önkormányzat a helyi iparűzési adót bevezette, akkor annak formájában – ténylegesen hozzájárulnak a helyi közterhekhez.


- Az üdülő használati joghoz kapcsolódó mentességnél fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az adómentesség kizárólag a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény szerinti lakásszövetkezet (üdülőszövetkezet) üdülőhasználati joggal rendelkező tagját, illetőleg annak Ptk. szerinti hozzátartozóját illeti meg. Ebből következően nem jár adómentesség minden üdülőhasználati jogosultság (pl. több éven át a naptári év meghatározott időszakára szóló jogosultság) esetén. Kérdésként merülhet fel, hogy bérbe adott lakóház esetén a bérlőt – aki sem állandó, sem tartózkodási hellyel nem rendelkező lakosként az önkormányzat illetékességi területén a bérelt ingatlanban él – terheli-e idegenforgalmi adókötelezettség. Amennyiben a Htv. 31. §-ában részletezett, idegenforgalmi adóval kapcsolatos mentességi tényállások egyike sem áll fenn, úgy mindaddig, amíg a településen lakó vagy tartózkodási helyet nem létesít, a bérlő köteles idegenforgalmi adót fizetni, feltéve, hogy az önkormányzati rendelet ezen tényállásra mentességet nem állapít meg. A Htv. 31. § d) pontjában említett bérlő mentessége ugyanis üdülő és nem lakás bérlete esetén áll fenn.


- Az egyházi személy részére adómentességet biztosító rendelkezés 2013. január 1. napjától hatályos. A Htv. e mentességi szabályhoz nem ad értelmező rendelkezést, ezért a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény fogalmai nyújtanak eligazítást. A hivatkozott törvény 13. § (1) bekezdése szerint az egyházi személy a bevett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy. A hivatkozott jogszabályhely alapján a mentesség csak a hitéleti tevékenység (lelkigyakorlat, egyházi továbbképzés) céljából való megszállásra vonatkozik, más célból (például nyaralás) történő tartózkodásra nem.

A Htv. 43. § (3) bekezdése értelmében az önkormányzat az idegenforgalmi adóról szóló rendeletében az Art-ban nem szabályozott eljárási kérdést is szabályozhat. Az Art. 14. § (1) bekezdés f) pontja szerint az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése érdekében köteles
jogszabályban vagy e törvényben előírt nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre). Az Art. 44. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is – úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. A helyi adókról és az adózás rendjéről szóló 45/2007. (XII.14.) önkormányzati rendelet 4. § szabályozza a vendégkönyv vezetésére, illetve a vendégkönyv tartalmára vonatkozó kötelezettségeket. Az adóbeszedésre kötelezett nyilvántartásából egyértelműen elkülöníthetőnek kell lenni az adóköteles, illetve az adómentes adóalanyok számának, az általuk eltöltött vendégéjszakák számának, az adómentes vendégéjszakák adómentességre vonatkozó pontos jogcímének, valamint az életkornak egyértelműen ki kell derülnie.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban Htv.) idegenforgalmi adóra vonatkozó szabályai egy speciális hármas adójogviszonyt teremtenek a vendégéjszakát eltöltő magánszemély adóalany, az adóbeszedésre kötelezett adózó és az önkormányzati adóhatóság tekintetében. A Htv. 34. §-a rögzíti az adóbeszedésre kötelezett fogalmát, eszerint az a személy, aki/amely a szálláshelyet ellenérték fejében vagy ingyenesen a magánszemély adóalany részére használatra átengedi. Ezen jogszabályhely az Art. 14. § (1) bekezdése értelmében az adóbeszedésre kötelezett a magánszemély adóalanytól beszedett (vagy beszedni elmulasztott) idegenforgalmi adót önadózással teljesíti az illetékes önkormányzati adóhatósághoz. Tehát az idegenforgalmi adót a vendég fizeti, a szállásadó szedi be a vendégtől és a szállásadó vallja be és fizeti meg az önkormányzat felé. A bevallást és befizetést az adott hónapról a következő hónap 15. napjáig kell bevallani és befizetni.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban Htv.) idegenforgalmi adóra vonatkozó szabályai egy speciális hármas adójogviszonyt teremtenek a vendégéjszakát eltöltő magánszemély adóalany, az adóbeszedésre kötelezett adózó és az önkormányzati adóhatóság tekintetében. A Htv. 34. §-a rögzíti az adóbeszedésre kötelezett fogalmát, eszerint az a személy, aki/amely a szálláshelyet ellenérték fejében vagy ingyenesen a magánszemély adóalany részére használatra átengedi. Ezen jogszabályhely az Art. 14. § (1) bekezdése értelmében az adóbeszedésre kötelezett a magánszemély adóalanytól beszedett (vagy beszedni elmulasztott) idegenforgalmi adót önadózással teljesíti az illetékes önkormányzati adóhatósághoz. Tehát az idegenforgalmi adót a vendég fizeti, a szállásadó szedi be a vendégtől és a szállásadó vallja be és fizeti meg az önkormányzat felé. A bevallást és befizetést az adott hónapról a következő hónap 15. napjáig kell bevallani és befizetni.

Az adóztatás szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. Magánszemély esetén a nyilvántartásba bejegyzett lakóhely, annak hiányában tartózkodási hely szerinti önkormányzat, míg nem magánszemélyek esetében a bejegyzett székhely, vagy telephely szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes. Változás esetén a változást követő év első napjától esedékes adót kell az új cím szerint illetékes adóhatóságnál megfizetni. A lakcímváltozást nem kell bejelenteni az önkormányzati adóhatósághoz, központi adatszolgáltatás útján dolgozzuk fel a változást.

Kedvezményre jogosult a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany. Csak az az adóalany részesülhet mentességben/kedvezményben, aki a súlyos mozgáskorlátozottságát vagy egyéb fogyatékosságát az alábbi lehetőségek valamelyikével igazolja:


- Elsősorban a szakértői szerv, a Somogy Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály által kiállított szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással lehetséges a súlyos mozgáskorlátozottság tényének igazolása.


- Nagykorú személy esetében – aki már rendelkezik – a Magyar Államkincstár által kiadott, fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatályos hatósági határozattal. Egyéb fogyatékossággal élő személy, aki fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.


- A 18. életévét be nem töltött személy esetében, a Magyar Államkincstár által kiadott hatályos igazolással, mely bizonyítja, hogy a magasabb összegű családi pótlékot a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékossága miatt folyósítják, vagy a „P" betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz. Egyéb fogyatékossággal rendelkező 18. életévét be nem töltött személy esetében, a Magyar Államkincstár által kiadott hatályos igazolással, mely bizonyítja, hogy a magasabb összegű családi pótlékra a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú mellékletének K) M) vagy N) 1. pontja alapján jogosult, vagy a P) pontjában meghatározott többszörös és összetett betegségben szenved és betegségei közül legalább az egyik a K) M) vagy N) pontja szerinti betegség vagy fogyatékosság. Amennyiben Ön már rendelkezik a fentebb nevesített igazolások valamelyikével, a gépjárműadó kedvezmény/mentesség igénybevételéhez szükséges „Bevallás a gépjárműadóról” nyomtatvánnyal együtt önkormányzati adóhatóságunk felé szíveskedjék benyújtani. A nyomtatvány letölthető a www.siofok.hu honlapról valamint személyesen ügyfélszolgálati pultunknál is beszerezhető.


Amennyiben Ön az előző pontban nevesített okiratok egyikével sem rendelkezik, úgy a települési önkormányzat jegyzőjénél kell kezdeményeznie a szakvélemény kiadására irányuló eljárást. Ehhez Önnek be kell nyújtania a közlekedőképesség minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációit, egyéb iratait és kérnie kell a közlekedőképesség minősítésének megállapítását. Ez ügyben személyesen vagy meghatalmazott útján is eljárhat adóhatóságunknál. Az Ön által benyújtott dokumentumokkal Siófok Város Jegyzője megkeresi a szakértői szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében. A szakértői véleményt a Somogy Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály állítja ki.

Az önkormányzati adóhatóságnál nem kell bejelenteni a gépjármű öröklését. Az adóhatóság az adót kivetéssel állapítja meg, a központi adatszolgáltatás alapján. Az adóalany halálát követő év 1. napjától – feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki a haláleset napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányában pedig akit az adóalany halálát követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

Igen, kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés az eltulajdonítást követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű a tulajdonosához visszakerül. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni.

Az adó alanya az, aki a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Az adókötelezettség a forgalomba helyezés időpontját követő hónap első napja.

Az önkormányzati adóhatósághoz nem kell bejelenteni a gépjármű eladását. Az adóhatóság az adót kivetéssel állapítja meg, a központi adatszolgáltatás alapján. Az eladónak az adásvételi szerződés dátumától 8 nap áll rendelkezésére, hogy a szerződés eredeti példányát benyújtsa, vagy annak másolatát megküldje az Okmányirodába. Az új tulajdonos bejelentése az Okmányiroda felé azért fontos,
mert az fizeti az önkormányzat felé az egész éves gépjárműadót, aki január elsején a nyilvántartásban üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

Az új tulajdonosnak a változást az adásvételi szerződés dátumától számított 15 napon belül be kell jelenteni a Kormányablakhoz. A bejelentést személyesen vagy meghatalmazott útján teheti meg az adásvételi szerződés eredeti példányának benyújtásával és a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítésének igazolásával. Az önkormányzati adóhatóságnál nem kell bejelenteni a gépjárművásárlást. Az adóhatóság az adót kivetéssel állapítja meg, a központi adatszolgáltatás alapján.
Az fizeti az önkormányzat felé az egész éves gépjárműadót, aki január elsején a nyilvántartásban üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

Ki kell tölteni a „Bejelentkezés-Változás bejelentés„ nyomtatvány V. pont 1. pont, valamint az 1.1, 1.2 és 1.3 pontját ahhoz, hogy az önkormányzatnál is KATÁS ügyfélként adózhasson.

Túlfizetését visszaigényelheti amennyiben helyi iparűzési adóbevallásait rendre benyújtotta és nincs más adónemben lejárt esedékességű tartozása. Lehetőség van arra is, hogy túlfizetését más adónemre kérje átvezetni. Kérelmét írásban szükséges benyújtatnia.

Adómentes az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül. A mentesség az adó megfizetésére vonatkozik, vagyis bejelentkezési, változás-bejelentési és bevallás (nyilatkozat) benyújtási kötelezettségük fennáll.

2017. január 1. napjától a háziorvos, védőnő vállalkozó számára a helyi iparűzési adóban mentességet, kedvezményt biztosít a törvényi feltételek fennállása esetén. A kedvezmény, mentesség azt a háziorvost vagy védőnő vállalkozót illeti meg, aki/amely – gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként – külön jogszabály alapján, háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási, vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység(ek) végzésére vonatkozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik( Htv. 52 § 23. pont), és iparűzési adó adóalapja adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. A mentesség az adó megfizetésére vonatkozik, tehát nem érinti a bevallási kötelezettséget, így azt továbbra is be kell nyújtaniuk tárgyévet követő év május 31-ig. A mentesség megadása nem automatikus, a feltételek fennállásáról nyilatkoznia kell, amennyiben előleg módosítást kér. Felhívjuk figyelmüket, hogy előleg módosításra esedékességig van lehetőségük, vagyis március 15-ig és szeptember 15-ig. A kedvezmény, mentesség biztosítása 2017. január 1-jétől hatályos, így az legkorábban a 2017. évi helyi iparűzési adó elszámolásakor vehető igénybe.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a helyi adótörvényben meghatározottak szerint megosztania személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével, eszközérték arányos megosztás módszerével (ahol az eszközérték fogalma eltér a számviteli törvényben használatostól), vagy komplex módon. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a komplex megosztási módot választani. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell. Az megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Az eszközérték megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki.

Az adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni a „Bejelentkezés, Változás-bejelentés” nyomtatványon.

- a személyi jövedelemadóról szóló törvény (SZJA) szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja az átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege
- az előző pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot,
az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka
- az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.
- a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.
Fenti egyszerűsített adó-megállapítási módszerek adóévre választhatók, és az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig (május 31.) kell megtenni az adóhatóságnál.
- a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozó bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.
A KATA adózási módot választó adózót adóelőleg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli.
Adóját évi két egyenlő részletben, egész évet alapul véve éves szinten 50.000 Ft-ot fizet meg.

Előleg módosítási (csökkentés, növelés) kérelmet írásban van lehetőség benyújtani, annak esedékességéig, vagyis jellemzően március 15-ig illetve szeptember 15-ig. A társaságiadó előlegének az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie (bevallania és megfizetnie).

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó:
- építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot (Amennyiben eléri a 181 napot, már állandó jelleggel végzett tevékenységnek minősül. Az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.)
- bármely - az előző pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Az adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni a „Bejelentkezés, Változás-bejelentés” nyomtatványon. 2017 évben a helyi adórendelet alapján 3.000 Ft/nap az ideiglenes jellegű tevékenység után fizetendő helyi iparűzési adó, melyről a bevallást és ezzel együtt az adót a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell benyújtania, illetve megfizetnie.

Nyomtatványainkhoz hozzájuthat személyesen az ügyfélszolgálaton, illetve honlapunkról www.siofok.hu letölthetőek.

Megkülönböztetünk állandó és ideiglenes jellegű iparűzési (vállalkozási) tevékenységet.
A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy
- tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja
- tevékenységét az adóév csak egy részében (pl. csak nyáron) végzi.
Ebben az esetben a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül kell bejelentkezni, előleg jelentésével (kivételeket a Htv. tartalmazza), a „Bejelentkezés, Változás-bejelentés” nyomtatványon. Ezt a nyomtatványt vagy személyesen tudja leadni ügyfélszolgálatunknál, vagy postán tudja beküldeni a hivatal címére.
Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat. Ez esetben az adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni a már említett nyomtatványon.
Nem eltérő üzleti éves adózóknak a helyi iparűzési adóbevallását tárgyévet követő év május 31-ig kell bevallania és megfizetnie, illetőleg a bevallással keletkező túlfizetését ettől az időponttól igényelheti vissza.

Amennyiben az építményt az ingatlan- nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adó alanya a haszonélvező. Megállapodás benyújtásával az adó alany a tulajdonos is lehet. Megállapodás hiányában az adó alanya szintén a haszonélvező.

Az épület megszűnését Adózó adóbevallás benyújtásával köteles bejelenteni, mellékelve a bontás időpontját igazoló dokumentumot.

Mindketten kötelesek. Az eladó 15 napon belül, a vevő a változást követő év január 15 napjáig bevallással köteles értesíteni hivatalunkat.

A tárgyi ingatlan életvitelszerű használatának ténye közüzemi számlamásolatokkal, illetve lakcímkártya másolat benyújtásával igazolható.

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Az eladó 15 napon belül, a vevő a változást követő év január 15 napjáig bevallással köteles értesíteni hivatalunkat.